Sokat gondolkodam rajta, hogy milyen megközelítésben írjak a vetőmagokról. Úgy érzem, hogy a hatalmi érdekek boncolgatása, és a nagyvállalatok bemutatása nem az én asztalom, mégis van pár dolog, ami mellett nem tudok elmenni említés nélkül:
- „A 19. század óta eltűnt a mezőgazdaságban felhasznált növényfajták 75 százaléka, és a világ élelmezésének legjavát ma mindössze 12 növény és 5 állatfaj biztosítja.“ (Magház: Magfogási praktikum). Az Unser Saatgut c. filmben viszont 94% veszteséget jelölnek meg.
„A genetikai diverzitás a védőfal köztünk
és a globális éhínség között.“
(Will Bonsall)
Két fő okom volt rá, hogy a vetőmagokról írjak: biodiverzitás és önrendelkezés. A harmadik ok pedig az, hogy bár ez egy nagyon-nagyon fontos téma, ami valójában mindenkit érint - mindenkit, aki táplálkozik, mégis csak speciális helyeken lehet hallani/olvasni róla. Ha csak egyetlen ember is elgondolkodik rajta, hogy az idén milyen magokat dugjon a földbe, már megérte megírnom azt a cikket.
Szabad fajták
Ezzel le is lövöm a poént: ilyet válassz! A szabad fajták magjai szabad beporzásúak, évszázadok óta ismertek, és a magjaikból olyan növények kelnek ki, amilyen növényről a magot szedtük – bármilyen furcsán is hangzik, ez nem evidencia! A szabad fajták magjait nem kell minden évben újra megvásárolnod, így apró lépést jelentenek az önellátás felé. Persze a magfogásnál oda kell figyelni pár dologra, ehhez remek segítséget nyújt a Magház ingyenesen letölthető kiadványa.
„A szabad fajtáink jelentős része tájfajta/ helyi fajta, illetve régi fajta, amelyeket leginkább őseink tudatos pozitív szelekciós nemesítési munkája alakított hosszú időn keresztül, akár évszázadokon át. Ezek a fajták a környezeti feltételekhez viszonylag gyorsan képesek alkalmazkodni, mivel fajták helyett inkább populációkról beszélhetünk, génállományukban számos olyan tulajdonság jelen van, amely egy tudatos magfogással párosulva segíthet az adott hely talaj és környezeti viszonyaihoz alkalmazkodni. Ezek a tulajdonságok aztán segítik növényeinket, hogy vegyszerek nélkül termesztett, esetleg szelíd ökológiai növényvédelemmel támogatott egészséges zöldség-gyümölcs kerüljön az asztalainkra.“
 |
| Paradicsommagok a nagymamámtól |
Hibrid fajták
Génmanipulált fajták
Amellett, hogy nem tudjuk, hogy génmanipulálás milyen hosszútávú következményekkel járhat akár az ökoszisztéma, akár az egészségünk szempontjából, etikai kérdéseket is felvet. Aki ilyet csinál, az istent játszik.
Legjobb tudomásom szerint az EU-ban egyedül egyféle génmanipulált vetőmag kapható, a MON810 kukorica fajta (Javítsatok ki, ha rosszul tudom!). Magyarországon, Ausztriában, és pár más országban is (Szlovákia nem tartozik ide), viszont ez is tiltott. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kerülhetnek génmódosított magok ezen országok termőföldjébe. Ha ez megtörténik, és keverednek a magok, akár egész táblák termését semmisítik meg a gazdák, ami bár szükségszerűnek tűnik hatalmas pazarlás.
Filmajánló a témában:
Csávázott magok
 |
Bár lehet, hogy eddig nem tűnt számottevő tényezőnek a vetőmag származása, mégis van olyan jelentős, mint az, hogy vegyszerezzük-e a növényeinket vagy biotermesztést folytatunk. Összegyűjtöttem nektek pár weboldalt, ahonnan beszerezhetitek a szükséges magokat:
Magyarország:
https://maghaz.hu - Magbörzék
