szösszenet.

Egy Facebook posztban olvastam, hogy „Ne használd és megszűnik létezni. Figyelj a jóra, a szépre... és a világ megváltozik.“ Valójában nincs új a nap alatt, én ezen elvek szerint igyekszem élni a mindennapokban. Sokan kérdően tekintenek a hozzáállásomra, hiszen mit ér el egy ember, ha nem fogyaszt Nesquik kakaót, és bojkottálja mind a Nestlé, valamint más nagyvállalatok termékeit? Te tényleg azt hiszed, hogy ha nem nézel tévét, és próbálsz nem bedőlni a reklámoknak az valóban számít is valamit?

Tényleg azt hiszem? Igen, határozottan. Még ha ennek nincs is látványos eredménye a világban. A saját bőrömön tapasztalom, hogy milyen sok embernek adtam már át valamit az értékrendemből. Ezek egyáltalán nem nagy eredmények. Páran elkezdtek természetes szappanal mosakodni, mások szelektíven gyűjtik a hulladékot, valaki inkább mégsem eszik a McDonald's-ban. 23 éves vagyok és azt hiszem ilyen fiatalon ezek hatalmas sikerek, legalábbis én ezeket élem meg valódi sikerként.

nulla műanyag?

Kekeckedtem a gondolattal, hogy tartok majd egy műanyag böjtöt, de most, hogy újra városba költöztem, szinte megvalósíthatatlannak látszik. Valamit mindenképp ideje lenne tennem az ügy érdekében, mert az apró kétszemélyes háztartásunkból is rendszeresen szállítom a műanyag hulladékot a szelektív gyűjtőbe. Mindezt úgy, hogy nem fogyasztunk palackozott ásványvizet, vagy cukrozott italokat, illetve saját szatyorral végzem a bevásárlásokat.

Múltkor például petrezselyem gyökérre volt szükségünk az ebédhez. Bemegyünk a boltba, és találtam is három szál megtisztított petrezselymet műanyag tálcán, műanyag fóliával! Köszi, de nem. Próbáljuk meg a másik boltban. Szerencsére ott is volt három szál petrezselyem, csupán összegumizva. Talán többet kéne a piacon vásárolnom, ott legalább elutasíthatom a zacskót, és helyi terméket tudok vásárolni. A felháborító az egészban az, hogy míg a bolti termékek nagy részét távolról szállítják és csomagolják, a helyi és egyben csomagolatlan áru sok esetben mégis drágább. Legalább azzal nyugtatom magam, hogy azt a pénzt költöm a minőségre, amiből mások cigit vettek volna.

Visszatérve ahhoz, hogy kevesebb műanyag hulladékot kéne termelnünk szeretnék pár hasznos tanácsot adni nektek. Túl a nejlonzacskók bojkottján, mert azt hiszem az már senkinek sem újdonság.

Fésű és fogkefe

Bár a fenti eszközeinket nem váltogatjuk hetente, előbb-utóbb sajnos ezek is a kukában landolnak. Már a legtöbb drogériában kaphatók fából készült fésűk. Érdemes olyat választani, amin nincsenek kis bogyók a fogak végén, mert könnyebb tisztán tartani, így sokkal tovább hasznáhatjuk. Aki akar, bambuszból készült fogkefét is tud beszerezni, de a cserélhető fejű változat sem olyan rossz megoldás, mintha három havonta az egészet a kukába hajítanánk.

Konyhai eszközök

  

A konyhai eszközök nagy része megvásárolható műanyag, illetve fém vagy fa kivitelben. Ugyanúgy, mint a fésű esetében, egyszer ezek is elhasználódnak, és gyakran egy szeméttelepen végzik. Bár a fém vagy fa kivitelezés szinte kivétel nélkül drágább, mintha egy műanyag merőkanalat, szűrőt vagy épp deszkát vásárolnánk az élettartamuk is sokkal hosszabb.

Tej és joghurt

Tejet sok helyen lehet saját üvegbe kérni, én legalábbis megtaláltam a módját Budapesten, Felső- és Alsószeliben, most pedig az ausztriai Welsben is. Ha pedig megtaláltuk a helyet, ahonnan friss tejet lehet hozni, gyerekjáték akár joghurtot is kotyvasztani. Ez utóbbi leginkább akkor éri meg, ha rendszeresen vagy egyszerre sok joghurtra van szükségünk, mert az első adag elkészítéséhez szükségünk lesz egy-két kanálnyi (bio!) fehérjoghurtra. Ezt a továbbiakban félretehetjük az általunk készített adagból. Az elkészítésének mikéntjét itt találod.

Mostanában egyre több magtejet iszom, ezeket is könnyen el lehet készíteni házilag. Eddig csak a mogyorótejjel próbálkoztam, mert abból bőséges saját termésünk volt. Ha érdekelnének a további próbálkozásaim jellezzétek egy kommentben.

Kenyér

A legjobb az lenne, ha mindenki saját kenyeret sütne, de ezt én sem teszem. Még nem mertem belevágni, de ami késik nem múlik. Szódabikarbónás zsemlét (amibe egyébként joghurt is kell) már sütöttem, és elégedett is voltam a végeredménnyel. De mivel itt a műanyagcsökkentésről van szó, az is elég, ha nem a szeletelt és csomagolt változatot, hanem a csomagolatlant emeled le a polcról vagy kéred a péktől.

Képek: Pinterest

A gyógyító kert

Újabb vendégcikkel jelentkezünk. Itt a tavasz, végre lehet kertészkedni. Szerencsére ez nemcsak azok kiváltsága lehet, akik rendelkeznek legalább egy zsebkendőnyi földterülettel, ma már több városban van lehetőség közösségi kertekben saját paradicsomot termelni, és a balkonkertészet is egyre népszerűbb.

A gyógyító kert – avagy „az orvos kezel, a természet gyógyít

írta: Lakos Adrienn

Egy barátom egyszer azt mondta, hogy nem a kertész alakítja a kertet, hanem épp ellenkezőleg: a kert formálja a kertészt. A kert, a növények, a természet úgy képes hatni ránk, hogy tudatosan talán észre sem vesszük.

Egy erdei séta, gazolás a kertben, csendes ücsörgés egy öreg tölgyfa alatt és máris nyugodtabbnak, örömtelibbnek és kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat. Nem csoda, hiszen közel 5 millió évig a természet volt az ember élettere, s csak a civilizáció térhódításával kezdtünk eltávolodni tőle. Pedig a természettel való ősi kapcsolat felidézése felbecsülhetetlen értékeket és lehetőséget rejt!

A kertek kezdettől fogva fontos részét képezték az emberi világnak és minden kultúrában  egy kicsit eltérő szereppel bírtak. Az azonban földrajzi fekvéstől és történelmi korszaktól fügetlenül igaz, hogy mindig valami pozitív kép kapcsolódott hozzájuk – és ez ma sincs másképp. Sőt!

Már az 1900-as évek elején felismerték, hogy azok a kórházi betegek, akiknek lehetősége van egy kerti sétát tenni, vagy akár csak kórtermük ablaka egy zöld udvarra vagy kertre néz, gyorsabban gyógyulnak. Ez a tapasztalat vizsgálatok és tudományos kutatások sorát indította el, és egy különleges módszer megszületéséhez vezetett, amit úgy hívnak kertterápia. A szakemberek számára ma már nem kérdés: a kert, a kertészkedés vagy egy lenyűgöző táj segíthet a betegségek leküzdésében, legyen az testi vagy lelki baj.

De képzeljük csak el, mit szólna egy beteg, ha az orvos napi két erdei sétát írna fel neki gyógyszerek helyett?! Pedig ez nem is olyan képtelenség! A keletiek már évszázadok óta tudják, amit mi most próbálunk újra felfedezni: a természet gyógyít. Japánban megszokott gyógymód az „erdő-fürdő” (shinrin yoku), amit éppúgy receptre ír fel az orvos a stresszes, levert pácienseknek, mint nálunk a nyugtatót.

A fák, a levegő, a zöld, a hangok mind testi-lelki harmóniát teremtenek. A kertészkedés pedig nem csak a testedzés egy remek formája, de a lélek is fejlődik általa. Amikor gazolunk, magunkban is rendet teszünk. Amikor ültetünk és növényeket ápolgatunk, akkor a gondoskodást és törődést gyakoroljuk. A kis palánták nevelgetése kitartásra és türelemre tanít. A termések szüretelése vagy a kifejlett virágokban való gyönyörködés pedig segít értékelni a világot és megbecsülni benne saját magunkat is.

Vegyük észre! A kert több, mint egy kis földdarab a házunkhoz csatolva. A kert maga az élet és benne mi magunk.

Adrienn Facebook oldalát itt találod.

Kép: Pinterest